A magyar Föld Órája

Magyarországon 2010 márciusának utolsó szombatján egyebek mellett 150 ezer háztartás és1348 magánszemély kapcsolta le önként elektromos fogyasztóit a világméretű akció keretében. A nem önkéntes lekapcsolók számáról nincs adat.

Megjelent: Heti Válasz Online, 2012. április 1.

Imponáló számok egyfelől, hiszen csak tavaly is világszerte 135 ország 5251 települése, közöttük 89 főváros csatlakozott a nemzetközi lámpaoltogató mozgalomhoz. A világ legnépesebb városai közül olyanok is, mint New York, Hong Kong, Rio de Janeiro, London, Peking, Los Angeles, Moszkva, Párizs, Toronto, Sydney, Nairobi , avagy Dubai. És az akció sikerét - mint mondjuk a nyári-téli óraállításét - egyáltalán nem kilowattórákban és dollárban, euróban mérik a szervezők, mert a Föld Órájának nevezett akció célja a kiírás szerint általában a fogyasztáscsökkentés, a káros túlfogyasztás környezeti hatásaira irányítandó közfigyelem. Rávilágítani továbbá arra, hogy a problémák leküzdhetők, a szervezők szerint ugyanis csupán összefogás kérdése az egész.

Nyilván véletlen az egybeesés, hogy csütörtöki számában a Heti Válasz éppen a hazai nélkülözők mindennapi gondjait állította a figyelem előterébe, másfél millió szegényről szóló statisztikával sokkolva az olvasót. Ennyien élnek ugyanis havi 50 ezer forintnál kevesebből, de van még ennél is lejjebb, a cikk adatai szerint félmilliónál többen kénytelenek minálunk havi 35 ezernél kisebb összeggel beérni. Az írás illusztrációját a lapban egy közeli, és egy súlyos nyomorról tanúskodó távolibb fényképen az újabban a szegénység elleni csodafegyverként felsorakoztatott pénzbedobós villanyórák adják. Az világszerte propagált energiatakarékosság hazai, szegényföldi eszközei.

És a Föld Órája akció meghirdetőinek optimizmust sugárzó felhívásával szemben a cikkből az derül ki, hogy szó nincs arról, hogy a Föld még legutóbb is 2,47 milliárdra becsült nélkülözőinek számát holmi összefogáson alapuló világmozgalom keretében érdemben lehetne csökkenteni. Ami ebből az itthoni viszonyokat illeti, mi magyarok amolyan időzített nyugdíjbombán ülünk - tesszük hozzá mindehhez már jómagunk - mégpedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2010-es adataiban szereplő 1,2 millió minimálbérre bejelentett biztosított dolgára gondolva. Ők ugyanis a már említett szegény réteg biztos és bő számú, jövőbeli utánpótlásai, gondolva az ilyen jövedelem után akár még négy évtizedes, igazolt szolgálati viszony nyomán is járó, havi ötvenezer forintot éppen csak valamennyire meghaladó nyugdíjra. És a gyakorlati tapasztalatok szerint a kevésbé sikeres életutakra az utóbbi húsz évben nagyon is ritkásan jellemző a bejelentett, biztosítással járó jogviszony. Ahogyan egyébként munkáltatóikra, a zömében kényszervállalkozók többszázezres, alighanem életfogytiglani munkára ítélt táborára sem.

Szóval, aki tegnap este, a világakció keltette túlfogyasztói bűntudattól vezérelve a kézzelfogható eredményhez ugyan nem vezető önkéntes villanylekapcsolási mozgalomhoz csatlakozott, annak a mai és az elkövetkezők napnyugták alkalmával, csupán a szolidaritás okán, jusson tán eszébe sokszázezer honfitársa, aki éppen nem jókedvében ücsörög az idő szerint is legfeljebb gyertyafény világánál...