Az Alkotmánybíróság is elnézte?

Újabb, ráadásul már az Alkotmánybíróságot is megjárt jogszabályról derült ki, hogy másként értelmezi egy figyelmesebb adószakértő és másként az APEH.

Megjelent: Heti Válasz Online, 2010.október 9.

"Akkor mi most kinek merjünk hinni?" - teszi fel magának a kérdést az egyszeri evás vállalkozó. A neves adószakértő által is megerősített, "józan paraszti ésszel" elvégzett saját törvényértelmezésünknek, avagy a hatalmi szóval kiadott, egyfajta fenyegetéssel is felérő APEH magyarázatnak?

Ezúttal Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke dobta a jókora kavicsot a magyar adótörvények tengerébe és mutatta ki több írásában, nyilatkozatában, hogy az adó- és járuléktörvények megfogalmazói a jelek szerint már megint alaposan melléfogtak.

Legalábbis ezt a gyanút látszik táplálni az evás egyéni vállalkozók, az ugyanígy adózó cégüknél nem munkaviszony keretében személyesen közreműködő társasvállalkozók társadalombiztosítási (tb) járulékfizetési kötelezettsége tárgyában a nagy nyilvánosság előtt kirobbant vita.

Pedig a gyakran nagyon is homályos, nehezen követhető törvényszöveg ezúttal teljesen egyértelműnek tűnik, persze csak abban az esetben, ha nem veszünk tudomást a más forrásokból származó értesülésekről, amelyek szerint a törvényhozó szándéka eredetileg valami egészen más lett volna.

Íme az idézett törvényhely vitatott sorai: „ A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a (...) társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulék-alapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató (...) bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg."

Mivel pedig a törvény pontosan leírja, hogy a járulékalapot képező jövedelem egyenlő (néhány kivétellel) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja) szerint az összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap kiszámításánál figyelembe vett összeggel, további vitának Ruszin Zsolt szerint sem volna értelme.

A magánszemélyek evával már leadózott jövedelmei ugyanis kivétettek az szja hatálya alól, ezért természetesen az adóelőleg-alapnál sem kell őket figyelembe venni, tehát tb-járulék alapot sem képez(het)nek. Kivéve azt az esetet, amikor a vállalkozó az evával már egyszer leadózott jövedelmét kimondottan a járulékfizetési kötelemmel járó személyes közreműködői díj, netán munkabér formájában veszi fel, mondjuk a magasabb összegű, majdani gyermekgondozási díj, nyugdíj elérésének reményében.

Az adóhivatal azonban az fn.hu-nak adott nyilatkozata szerint a fenti, elfogulatlan szemlélő számára teljesen nyilvánvaló tények ellenére, finoman fogalmazva is  roppant kreatív jogszabály értelmezéssel az adószak-értő véleményével homlok egyenesen ellenkező álláspontot képvisel. Az imént leírtakról tudomást nem véve, a szakmai részletkérdéseket nagy ívben kikerülve mondja a magáét, miszerint ők bizony az ellenőrzések során a maguk jogértelmezése szerint fognak eljárni, azaz - szól a nem is nagyon burkolt fenyegetés -  az evások zömének is a tevékenységre jellemző kereset alapján fogják a járulékfizetési kötelezettségét számon kérni.