Cégépítés felsőfokon

Sikeres hazai vállalkozások vezető-tulajdonosainak, a cégépítés szakembereinek, a kis- és középvállalkozások (kkv) részére kiírt állami pályázatok illetékeseinek részvételével zajlott konferencia ma délelőtt a Heti Válasz rendezésében.

Megjelent: Heti Válasz Online, 2012. április 19.

Sikeres hazai vállalkozások vezető-tulajdonosainak, a cégépítés szakembereinek, a kis- és középvállalkozások (kkv) részére kiírt állami pályázatok illetékeseinek részvételével zajlott konferencia ma délelőtt a Heti Válasz rendezésében.

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár - Fotók: Fűrjes Viktória

- Na de ki fizeti a révészt? - jellemezte tömören a magyar kormány és az EU illetékesei közötti vita lényegét a konferencia bevezető előadásában Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Szó sincs tehát arról, hogy amolyan „ki a legény a gáton" típusú viaskodás folyna Brüsszellel, inkább a hazai kkv-szektor működési körülményeinek, a lakosság kiadásainak alacsony szinten tartásáért folyik szerinte a küzdelem. Mégpedig azért, hogy az így felszabaduló összegek majd a belföldi fogyasztás bővülését, és az ezzel járó, amúgy elengedhetetlenül szükséges GDP-növekedést generálják.

Szintén felülről, a gazdaságirányítás oldaláról ismertette a kkv-szektor fejlesztéséhez szükségesnek tartott lépéseket Varga Ferenc, az NGM főosztályvezetője, részletesen ismertetve fejlesztési stratégiájukat. Felsorolta a kormányzatnak a vállalkozói adminisztráció csökkentése érdekében már megtett lépéseit, ide sorolva a tíz kisadó eltörlését éppúgy, mint a különféle szakmákra korábban irreálisan magasan megállapított elvárt jövedelem utáni adóztatás megszüntetését.

Siba Ignác a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) igazgatója az összes érdekeltet arra buzdította, hogy igenis vegyenek részt az általuk meghirdetett pályázatokon, hiszen minden, ellenkező értelmű hiedelemmel ellentétben, statisztikájuk szerint eddig az indulók 70 százaléka nyert.

- Hitel helyett tőkét - ismertette az állami tulajdonú Széchenyi Tőkebefektetési Alap üzletpolitikáját munkatársuk, Török József. Ők ugyanis vagyonfedezet elvárása nélkül, ám alapos elemzést követően nyújtanak tőkét 4-5 év múltán visszavásárlandó tulajdonrészért cserébe a tőkehiányos, de évi 10-15% fejlődést ígérő vállalkozásoknak.

A minden vállalkozásra jellemző életciklusokat ismertette a szervezetfejlesztés tükrében, húszéves hazai tanácsadói gyakorlatának tapasztalatait elősorolva Ecsédi István, az Improvers Group vezetője. Ugyanezen jelenség, a vállalkozások életciklus-váltásai során felmerülő, az alapító-tulajdonosoknak leggyakrabban gondot jelentő problémákról beszélt a téma szakértője, Münnich Iván pszichológus.

A hajdani „kicsi vagy kocsi" (gyerek avagy autó) dilemmához hasonló elé állítva érezhetik magukat a problémákkal küszködő vezetők: maradnak-e bajban, avagy coach-ot hívnak. Márton Mónika coach az utóbbira bíztatta hallgatóit, jóllehet egy nyolc alkalomból álló foglalkozás ára elérheti akár a 700 ezer forintot is.

A szekciók végén érdekes tapasztalatokat nyújtó kerekasztal-beszélgetések folytak jellemzően kisvállalkozásból nagyra nőtt cégek - a többi közt a Szamos Marcipán Kft., a KÉSZ Holding Zrt. és a Béres Gyógyszergyár Zrt. - tulajdonos-vezetőinek részvételével. Szóba került így a tulajdonosi generációváltás problematikája éppúgy, mint az önmegvalósító alapítók „mindent én tudok, én csinálok a legjobban" attitűddel való szakításának szükségszerűsége, illetve a profi menedzsment felfogadásának bizonyos fejlettségi fok után már kikerülhetetlen kényszere is.