Mit kíván a magyar adószakma?
- Michnai Attila
- Jan 27
- 2 min read
A Magyar Okleveles Adószakértők hatodik nemzetközi konferenciáján Herich György elnök elmondta: többek között az illetékmentes öröklés, a 10 százalékos társasági adó, a befektetések értékesítési nyeresége és az osztalék általános adómentessége is a magyar előnyök közé sorolható.
Megjelent: Heti Válasz Online, 2012. június 8.
A Magyar Okleveles Adószakértők hatodik nemzetközi konferenciáján Herich György elnök elmondta: többek között az illetékmentes öröklés, a 10 százalékos társasági adó, a befektetések értékesítési nyeresége és az osztalék általános adómentessége is a magyar előnyök közé sorolható.
Noha a két éve történt kormányváltás előtti idők adórendszerét ért szakmai kifogások közül jó néhány aktualitását vesztette mára, még éppen elég javítandót sorolt fel a konferenciát nyitó előadásában Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (MOKLASZ) elnöke. A pozitívumok között említette a paradigmaváltást, a huszonkét féle személyi jövedelemadó kulcs egyetlenre cserélését, a bagatell adók eltörlését, az egykori Pénzügyminisztérium létszámának megfeleződését, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megerősítését. Fájlalta ugyanakkor, hogy az eltelt idő alatt még a korábbinál is gyakoribbá váltak a jogszabályváltozások, hogy szinte naponta jelennek meg új és még újabb adónemek, valamint a növekvő adminisztrációt, a kis- és középvállalkozások sérelmét, a megszűnésre ítélt eva helyébe ígért átalányadó hiányát.
A változásokat értékelve megállapította, hogy a magyar adórendszer összességében jó irányba mozdult el, „de most már jöhetne egy vasárnap", azaz hogy mindezek teremtője megpihenjen, hagyva megérni a művet, levegőhöz juttatva a változásokat nehezen követő jogalkalmazókat. A jogszabály-előkészítésben a hirtelen ötletek helyett a hatástanulmányok, a szakmai egyeztetések idejének elérkezését, a mindenféle továbblépéshez elengedhetetlenül szükséges és mindenki által megismerhető adópolitika megalkotását sürgette.
Az adószakma legfőbb követelései között említette az újra kodifikálandó személyi jövedelemadó törvényt, a csoportadózás bevezetését a társasági adóban, egy új törvényt a külső adójogról, a helyi adórendszer átalakítását, az adminisztráció csökkentését, a szakmai érdekképviseleti, jogosultsági rendszer újraszabályozásának, a képzési rendszer korszerűsítésének szükségességét. Mindehhez szerinte szükség volna egy a mostaninál vállalkozásbarátabb adóhatóságra, egy a megelőzésre koncentráló, terület- és méretsemleges ellenőrzési rendszerre, valamint a szakmailag jobban alátámasztott bírói-, bírósági munkára. Szorgalmazta ugyanakkor egy nemzeti egyeztető adófórum felállítását, de mindenekelőtt egy a szakma által nagyon hiányolt, és minden adónemre kiterjedő érvényességű adójogi fogalomtár megalkotását.
Herich György bejelentette, hogy a MOKLASZ kidolgozott egy általuk adódiplomáciának nevezett koncepciót Magyarország nemzetközi adózási deficitjének csökkentésére, amely utóbbi az ő számításaik szerint a rosszul kötött nemzetközi szerződések következtében öt év alatt ezermilliárd forintos veszteséget okozott az országnak. A tárgyhoz tartozóként említette még a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményeink átdolgozásának, bővítésének szükségességét.
Külön kiemelte a nagy nemzetközi jövedelemáramokhoz kapcsolódó magyarországi adóellenőrzés megerősítésének fontosságát, hiszen amíg a hazai adóellenőrzések országon belül úgymond egy zéró végösszegű játékhoz hasonlíthatók (az adóalanyok és az állam között), a nemzetköziek a határokon túlról is hozzák a pénzeket. Nyomatékkal ajánlotta még a kormányzat illetékeseinek figyelmébe a hazai tudástőke jobb hasznosítására a PhD kutatások és az okleveles adószakértői dolgozatok összehangolásának lehetőségét, a nemzetközi tudástranszfer hasznosítását.
Utóbbihoz kapcsolódva hívta fel a figyelmet a nemzetközi adóversenyben az utóbbi idők változtatásai nyomán szerzett olyan előnyeinkre, mint az egykulcsos személyi jövedelemadó, az illetékmentes öröklés, a 10 százalékos társasági adó, a befektetések értékesítési nyeresége és az osztalék általános adómentessége, a jogdíjak 50 százalékos adótartalma. Adódiplomáciánk feladata pedig mindezek hatékony nemzetközi propagálása volna, jelentette ki a helyzet summázataként.
Comentarios