Szakértő kormány: 800 milliárd mínusz

Magyarországon a jelek szerint már mindenki úgy hiszi magáról, hogy ért az adózáshoz, mégis, a kormányszakértői csapatok húsz éve halmoznak hibát hibára, akár focistáink.

Megjelent: Heti Válasz Online, 2010. június 13.

Herich György, az Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke minapi konferenciájuk beharangozó sajtótájékoztatóján jókora követ hajított az állónak amúgy sem nevezhető magyar adótan vizébe.

Az egyébként kétségtelenül rendkívüli szakmai tudású egyetemi docens, számos szakkönyv szerzője kutatásuk eredményeként hátborzongató összeget, 800 milliárd forintnál is nagyobb summát ír magyar veszteségként az EU-s csatlakozási szerződés adótani szabályainak számlájára. Hangot adva mindeközben azon, a jövőre vonatkozó félelmének is, miszerint e hatalmas ország-veszteség csakis a magyar tárgyalók legteljesebb hozzá nem értése okán keletkezhetett, amiért ugyanis belépéskor - és azóta folyamatosan - elmulasztottak legalább átmeneti felmentést kérni az előnytelen adószabályok alkalmazása alól.

Miként tette pedig azt elmondása szerint belépésekor Szlovákia és Görögország is, még ha ez utóbbi ország példájának hazánkkal kapcsolatos felemlegetése napjainkban nem feltétlenül számít helyzetünket javító mintának, tesszük hozzá már jómagunk. Támadt is nagy purparlé a dologból, más sem hiányzott a szinte még fel sem állt kormány ellen irigységgel és gyűlölettel magát már pukkadásig teleszívott, ország rontó tevékenységük nyomán maroknyivá zsugorodott szoclibek sajtójának: ez is a Zorbán műve, átok reá, hiszen ők kezdték e fejezet tárgyalását a belépés előtt!

Igen, valóban, csakhogy a belépési szerződést már a következő rezsim írta alá és időközben eltelt hat teljes év már, ám mégsem szólalt meg a tárgyban jól hallhatóan senki illetékes. Pedig a Herich György tájékoztatóján felemlegetett EU-s szabály, az osztalék, a kamat és a jogdíjak ránk (is) erőltetett adómentessége nyilvánvalóan és csakis a közösség hangadóinak számító, nettó tőkeexportőr országok érdekeit szolgálja.

Mégsem emelte fel egyetlen magyar kormányzati erő sem a szavát ellene, jóllehet, négy éven át ott ücsörgött a tűz mellett (adó)kulcspozícióban a szavazóknak egykoron „szakértőinek" eladott Horn kormány volt tagja, Kovács László is. Nos, hogy a régi bürokrata jópofaság, miszerint „akinek hivatalt ád Isten, kap az mellé észt is", az adószakmában mennyire nem állja meg a helyét, sőt, tán meg el is vétetik abból a tudományból ilyen alkalomkor, arra a korábban igazi adószakértőnek mondott Oszkó Péter, leköszönt pénzügyminiszter esete a legjobb példa.

Mert, hogy ő korábban, a multik érdekeinek magyarországi képviselete közben aztán éppen nem a magyar kincstár gondjainak megoldására csiszolódott, azzal már kinevezői is tisztában lehettek, ám ő a személyi jövedelemadó számításánál a szuperbruttónak nevezett, cseh modell bevezetésével a vélt politikai siker érdekében végül maradék szakmai nimbuszát is csúful beáldozta.

A szakma régi kérésének különben Herich György is hangot adott, miszerint fogadják már észbe a tisztelt jogalkotók, hogy az adótörvények rendkívül kiterjedt, széleskörű hatásmechnizmusánál bonyolultabb dolog alig létezik a világon, ezért hozzájuk nyúlni, csak különös körültekintéssel volna szabad. Abszurdum tudniillik, hogy újabban már év közben is csűrik, csavarják az adószabályokat anélkül, hogy azokat előzetesen szakmai vitára bocsátották volna akár egyszer is, a feltétlenül szükséges, alaposan kidolgozott hatástanulmányok menetrendszerű elmaradásáról már nem is beszélve.