Szemléletváltás az adópolitikában?

A mintegy 300 ezer (többnyire kényszer-) kisvállalkozónak beígért adóváltozásokkal mintha a kalácsot venné elő a kormányzat az eddigi, hiábavalónak tűnő ostorcsattogtatás helyett. Utánaszámoltunk.

Megjelent: Heti Válasz Online, 2012.07.08.

Becenév is került már a legkisebb vállalkozói kör számára a miniszterelnök által a hét elején beígért új adózási formának: evaplusz. A bejelentés szerint az évi hatmillió forint bevételnél nagyobbal nem rendelkező bt.-k, kkt.-k, egyéni vállalkozók a mifelénk eddig csak nagy ritkán alkalmazott tételes adózást választhatnának szinte valamennyi közterhük letudására. A feltételes mód a különben speciális számítási rendben kiszámolandó helyi iparűzési adó (HIPA) miatt van, amelynek kérdését valamennyi, a tárgyban megszólaló illetékes eddig még nagy ívben kerülte. Vagyis amely gyaníthatóan marad, legfeljebb a mostani evásokéval azonos, egyszerűbb számítási renddel.

Az új adózási formával, legalábbis az ígéretek szerint, egyszerre kívánnák mérsékelni az érintett kör adó- és adminisztratív jellegű terheit. Az előbbi tárgyában lássák az alábbi számítást, ami viszont az adminisztrációs terhek csökkentését, netán a könyvelőknek, adótanácsadóknak a rendszerből való kiiktatására irányuló, immár sokadszori kormányzati törekvést illeti, erős kételyeinket kell hangoztatnunk. Csodának kellene ugyanis ahhoz történnie itt, hogy a korábbi évekhez képest idénre valóban a végletekig leegyszerűsített személyijövedelemadó-bevallások kitöltésével is megbirkózni képtelen tömegek hazájában erre sor kerülhessen. Lássuk be végre, az a világ rendje, hogy miként az egészséges embereknek is van háziorvosuk, úgy bizony mára az adótanácsadó, könyvelő is elengedhetetlen szolgálója lett a honi polgárnak, legfeljebb csak majd a korábbiaknál némiképp olcsóbbért.

Tehát a számok, és miért is éppen a hatmilliós határ? Nyilván a jövőre az idei ötmillióról évi hatmillió forintra emelendő alanyi mentességre jogosító árbevételi határ miatt, hogy e körnek se fizetnie, sem pedig kiszámolásával, bevallásával ne kelljen bajlódnia az általános forgalmi adónak (áfa).

Miként azt a már idézett beceneve is jelzi, az új rend nyilvánvalóan a bevételéhez képest csupán kevés költséget elszámolni tudó, ezért aztán leginkább az eva alkalmazásával kokettáló, ámde alapvetően kis forgalmú vállalkozások jelentkezésére számít. Hasonlítsuk össze tehát a két rendszert.

Tételes adótól lévén szó, a megmaradó nettó jövedelem arányának tekintetében éppen a felső bevételi határ jelenti az ideális helyzetet, amikor is az összes közteher a bevételnek csupán 11%-a (12x50 ezer adó + az evásokéhoz hasonló, a bevétel 1%-ára rúgó, azaz 60 ezer forint HIPA). Az említettek okán egymillió forint bevétel esetén viszont már elkeserítően magasra, 66%-ra emelkedik az adóteher.

Egy evás, évi hatmillió forintos nettó bevételű vállalkozás adóalapja a kiszámlázni köteles 27% áfával magasabb összeg, ennek kell befizesse a 37%-át evába, és 1%-át HIPA-ként (mindösszesen 2.819 ezer+76 ezer forintot). A példában szereplő főállású, személyesen közreműködő tag viszont legalább a mindenkori bérminimum (idén 108 ezer Ft.) után 27+8,5+10% százalék járulékot is köteles fizetni (szja-t, szakképzési hozzájárulást viszont nem), amely éves összege mostanság 688 500 ezer forint. Az áfával növelt bevételből levonva a felsorolt tételeket a nettó 6 milliós bevételhez viszonyítva 60%-ra jön ki a közterhek aránya. Mivel a tb-járulékok nagysága fix, azaz független a forgalomtól, alacsonyabb bevétel esetén természetesen nő a közteherhányad, 1 milliónál üti már a 117%-ot.A fentieket áttekintve könnyen megállapítható, hogy az új adórend az évi hatmilliós bevételt állította az érintettek célkeresztjébe, hogy arra igyekezzenek törekedni, mégpedig és természetesen lehetőleg az alsó, netán a fekete gazdaság irányából. Csak aztán - súgja a honi jogalkalmazói gyakorlat - nehogy a forgalmukat legálisan, avagy más módon e határ alá zsugorítók kerüljenek mégis többségbe a különben rendkívül innovatívnak látszó ötlet eredményeként!