Az APEH titkai

A jelek szerint nem csak vezetőket, stílust is váltottak az adóhivatalnál.

Megjelent: Heti Válasz Online, 2010. augusztus 8.

Stílszerűen csupán egy másodkézből való sajtóhír adta a nagyközönség tudtára minap, hogy az APEH eddigi szóvivő- főosztályvezetőjét, Bakonyi Ágnest Burillák Attila váltotta a poszton. A Pénzcentrum.hu volt a szemfüles hírhozó, ám a lap megkeresését egy személyes megbeszélés tárgyában a régi-új szóvivő, aki 1998-2002 között már betöltötte a tisztséget, elfoglaltságára hivatkozva elhárította.

Az esetről éppen nyers modoráról (igaz, egyben kiváló munkájáról is) híres-hírhedt budai köszörűsmester példája jut eszembe, akinek kulcsra zárt ajtaján, a nyitvatartási idő kellős közepén többször is a következő felirat fogadta klienseit: „Ne zavarjanak, dolgozom!"

Nyilván Burillák úr is dolgozik valamin, de hogy a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjeként munkálkodásának pontosan mi is lehet a tárgya, arról legfeljebb csak sejtéseink lehetnek. Mondjuk, az APEH honlapján tapasztaltakból. Bár a „Vezetők" címszó alatt már ott található egy-egy fotó az új vezérkar tagjairól, ám az ilyenkor joggal elvárható, mellékelt szakmai életrajznak viszont nyoma sincs.

Annyira, hogy a régi garnitúrából posztján hagyott két elnök-helyettes neve mellől is bevették azokat. Tán csak nem a vonatkozó törvényhely szerinti adótitok fogalmának kiterjesztő értelezésének lennénk tanúi, amelynek eléggé körmönfont meghatározása („bármely, az adózással kapcsolatos adat, tény, körülmény...") úgy lehet, akár még alapot is adna a dologhoz?

Két hónappal a kormányváltás, hetekkel az APEH élén történt vezetőcserék után még mindig nem lehet tehát tudni, hogy pontosan kik, honnan érkezvén, mely kiváló szakmai múlttal a hátuk mögött vezetik, intézik a Magyar Állam legfőbb pénzforrását képező adóhivatal dolgát. Ez pedig talán nem a legjobb taktika.

Szikora János elnökségének idejéről lehet mondani ilyet is, meg olyat is, ám az esetleges személyes, netán politikai érzelmeket félretéve azt minden, igazán hozzáértőnek el kell ismernie, alatta hatalmasat lépett előre a magyar adóügy, gondoljunk csak annak szinte teljes elektronizálására.

Ezzel együtt, minden szakmai erénye ellenére, jól tudhatóan, a leváltott elnök is egy politikai kurzus kinevezettje volt, szemrehányást tehát joggal ő sem tehet senkinek, mégis, talán lassan eljöhetne már az az idő, amikor majd a kifejezetten szakmai jellegű köztisztviselői beosztások, már nem képezik majd a politikai zsákmányszerzés tárgyát.