Michnai Adótanácsadás
“Személyi jövedelemadó ellenőrzés, nemzetközi ügyletekkel kapcsolatos áfa ellenőrzés indult Ön, avagy a cége ellen? Azonnal forduljon a tárgyban igazán járatos szakemberhez!”
Amit a személyi jövedelemadó vizsgálatokról tudni kell
2016. január elsejétől a megszüntetett vagyonosodási vizsgálatok helyett a személyi jövedelemadó ellenőrzések igyekeznek feltárni a magánszemélyek által netán eltitkolt jövedelmeket. A két ellenőrzési módszer közötti különbség abban áll, hogy amíg a vagyonosodási vizsgálat a különféle jövedelmekből származó vásárlások forrásait kutatta fel, az utóbbi rendszer a megszerzett, begyűjtött jövedelmek eredetét, szerzési jogcímét, azok adózottságát kutatja, leginkább a magánszemélyek bankszámláinak ellenőrzése révén.
Bajban ismerszik meg a tudás,
bízza képviseletét igazi szakemberre!
Számos, az ügyfelek elmarasztalása nélkül lezárult ilyen vizsgálattal, a több mint negyedszázados adótani tapasztalattal a hátam mögött próbálom az érdeklődő érintettek számára röviden összefoglalni az alábbiakban az úgynevezett személyi jövedelemadó ellenőrzésekkel kapcsolatos tudnivalókat. Az első – néha bizony már megkésve feltett – magától adódó kérdés úgy hangzik, hogy kit és mely okokból választ ki ilyen ellenőrzésre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szerve?
Nos a saját, hazai gyakorlatunk igazolni látszik az USA hírhedten kemény adóhivatalának vonatkozó megállapítását, miszerint az adóhivatal legfőbb, és egyben legnagyobb eredménnyel kecsegtető információ forrásait első helyen az elhagyott házastársak, kedvesek képezik feljelentéseik által, de közvetlenül utánuk következnek a sorban a sértődött, kirúgott korábbi könyvelők is. Valamint – és ez már saját, hazai tapasztalat – az elbocsátott, megbántódott munkatársak, az üzleti versenyben lemaradt riválisok, általában az irigyek, a haragos szomszédok. Bár ide is illik a mondás, miszerint jobb a bajt messzire elkerülni, arra nem mindig és mindenkinek nyílik alkalma. Mind gyakrabban szerepelnek a személyi jövedelemadó ellenőrzések alanyai között a folyamatosan veszteséges vállalkozások tulajdonosai, akik társaságaik könyveiben úgynevezett tagi kölcsönökkel látszanak pótolni a folyamatosan keletkező hiányt. Amely tételek után pedig már jó ideje szabályos hajtóvadászatot folytat az adóhivatal.
Gyakorlati tapasztalat, hogy az adóhivatalnál sem eszik olyan forrón a kását, ahogy főzik, vagyis saját energiáikat kímélendő, a kipécézett adóalanyokat igen gyakran magával a vizsgálat bejelentésével igyekeznek önkéntes alapon jobb belátásra bírni. Az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezése szerint ugyanis kizárólag az úgynevezett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés teremt olyan lezárt időszakot, amelyet az ellenőrzés megkezdése, azaz a vizsgálat elrendeléséről szóló értesítés, megbízólevél átvételét követően már nem módosíthat az adóalany. Márpedig tapasztalataink szerint az adóhivatal a személyi jövedelemadó ellenőrzéseket általában valamelyik egyszerűbb, enyhébb fokozatú ellenőrzéssel indítva kezdi meg, tálcán kínálva ily módon ügyfelének az érintett bevallások önellenőrzéssel történő önkéntes módosításának lehetőségét. Márpedig ilyen esetben az egykori tévedés nyomán az adózó az utólag bevallott adókötelezettséget csupán a mindenkori jegybanki kamat mértékének megfelelő önellenőrzési pótlékkal köteles megfejelni. Szemben ugyebár azzal az esettel, amikor minderre az adóhivatal ellenőre derít fényt, amiért is az eredeti összeg akár kétszáz százalékát kitevő adóbírsággal, és az esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelik, amely utóbbi mértéke a mindenkori jegybanki kamat duplája. És akkor nem szóltunk még az ötvenezer forintos adóhiány esetén felmerülő, az adócsalást újabban költségvetési csalásnak nevező, a vonatkozó büntető törvénykönyvi paragrafusok alapján indított büntető eljárás lehetőségéről, amely utóbbiakkal egyébként mind gyakrabban látszik élni a NAV.
A fentiekből levonható, sokszor elmondott, minden érintett számára megfontolandó következtetés tehát, hogy eszébe ne jusson senkinek, érezze bár magát mégoly ártatlannak is, egyedül, valódi, a tárgyban igazán járatos szakember segítsége nélkül személyi jövedelemadó ellenőrzésbe bonyolódni. Vegye előbb igénybe, legalább egy normál óradíjas személyes konzultáció erejéig, a sok év alatt összegyűjtött tapasztalataimon alapuló tanácsaimat!
A készpénzvagyon bizonyításának szabályai
Úgy lehet, jogszabály nem tiltja a készpénzvagyon felhalmozását, annak meglétét mégiscsak pontosan körülírt, a bírói gyakorlat által is elfogadott feltételek megléte esetén hajlandó tudomásul venni az adóellenőrzés. Amire minden oka meg is van, hiszen ha bemondásra elfogadnák ilyen vagyonelemek létezését, akkor a jelenlegi módszerrel végzett személyi jövedelemadó ellenőrzések értelmüket vesztenék. Azt pedig, hogy mik a feltételei annak, hogy a revízió – akár kénytelen-kelletlen - de elfogadni kényszerüljön a készpénzvagyon meglétét, csak megfelelő gyakorlattal rendelkező szakember képes az adott eset körülményeit alaposan átgondolva megmondani. Ajánljuk tehát minden érintett figyelmébe a készpénzzel, mint a személyi jövedelemadó ellenőrzés során forrásként bemutatott, általában igen fontos tétellel kapcsolatos tapasztalatainkat, amelyek igénybevételét lehetőleg ne akkorra időzítésék, amikor már késő. A készpénzvagyon meglétének bizonyításához szükséges eszközöket ugyanis már megszerzésükkel egy időben, tehát jóelőre be kell gyűjteni, amelyhez ezúton is kínáljuk szakértő segítségünket.
4. Régóta, ráadásul szakújságíróként is forgolódva a szakmában, a menet közben kialakult értékes szakmai kapcsolatrendszer előnyeinek egészét.
5. Bizalmas, ám de rugalmas ügykezelést, határidők pontos betartását.
6. És végül, de korántsem utoljára, a teljes anyagi felelősség vállalását az általunk végzett munkáért, amelyet – bár eddig még sohasem kellett igénybe vennünk – alátámaszt adótanácsadói-, könyvelői felelősségbiztosításunk is (ügyenként húsz-, évi ötvenmillió forintos értékhatárig).