Az államminiszter halála

Szombaton délután, nem sokkal a saját maga által elrendelt korai záróra előtt, ZX államminiszter eszméletét vesztve összeesett a Verebes Tesó elnevezésű multinacionális áruházlánc egyik sok tízezer négyzetméteres külvárosi csarnokában. A heti bevásárlás utolsó perceinek lázában égő vásárlók közül néhány segítőkész lélek a földön heverő test köré gyűlt és különféle javaslatokkal élt. – Konyakot kellene itatni vele, az jó az infarktusra, de nem merem kinyitni, úgy néznek az őrök, mondta egy bor-, vagy inkább konyakízű hang gazdája. – Gyógytea, az az egyetlen igazi megoldás, mondott neki ellen egy a fém bevásárló kocsival együtt talán ha negyven kilót nyomó alternatív anyuka. Aztán futva érkezett egy megtermett árufeltöltő, hóna alatt a legkorszerűbb defibrillátorral. De minden igyekezet hiába volt, és az államminiszter tetemét pár perccel az általa elrendelt záróra után elszállították a Bonctanra.

ZX a másnapi kormányülésre megkésve érkezett, kissé kellemetlen illatot árasztva, amit a szokatlanul bőségesen magára locsolt francia férfipárfőm sem tudott elnyomni. Az egész ülés alatt zavartnak látszott, mint aki lélekben nincs is jelen, és több visszaemlékező kormánytag szerint is indokolatlanul gyakran használta a „halálos” jelzőt. A kormányülésen újfent felvetődött a hirtelen szerzett vagyona kapcsán ellene indult sajtóhadjárat kérdése, de ő határozottan elismételte korábbi álláspontját, miszerint előbb hal meg inkább, minthogy lemondjon.

2015. 03. 28.