Jogtiszta haszon

Nem kutatnak illegális szoftverek után a revizorok, állítják az adóhatóságnál. Mindenesetre ellenőreik informatikai tudását a szoftverek jogtisztaságán őrködő nemzetközi szervezet pallérozza.

Megjelent a HVG 2007.09.19-i számában

Mátyás király meséjének okos lánya nyomán adott is, meg nem is valamit az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az információkra éhes Business Software Alliance-nak (BSA). Az adóhatóság kezét ugyanis szigorú törvényi passzusok kötik, melyek szerint adó-, vagyis szigorúan megőrzendő titok "minden irat, adat, tény, körülmény", amely munkája során az APEH bármely dolgozójának a tudomására jut. Márpedig a hivatallal fél esztendeje kötött szerződés révén ilyesfélékre vágyhatott a BSA, de minimum olyan (rém)hírek elterjedésére, hogy ezután az APEH is kurkászni fog az illegális szoftverek után.

A sajtóban nagy port vert fel a szerződéskötés, s ettől részben igazolódni látszottak a BSA-remények. Online informatikai szaklapok szoftverkommandókról vizionáltak. Gyanújukat csak fokozta, hogy a szerződő felek eleinte titkosnak minősítették (bár később mégis publikussá tették) a paktum szövegét. Nem keveseknek van félnivalójuk: 2006-ban Magyarországon a cégek 42 százaléka használt illegális szoftvert, szemben a 36 százalékos uniós átlaggal - derül ki az IDC piackutató cégnek a BSA megbízásából készített felméréséből. Sokan úgy értelmezték a szerződést, hogy az APEH hatósági eszközeit arra alapozva állítja egy nemzetközi magánszervezet céljainak szolgálatába, hogy az illegálisszoftver-használat egyúttal az állam adóbevételeit is megcsapolja. Az utóbbi aligha tagadható: becslések szerint évi 30 milliárd forint adó- és járulékbevételtől esik el az állam a nem jogtiszta szoftverek miatt. Ezen az alapon azonban a gazdasági élet bármely más szereplőjével is szerződhetne az adóhatóság, mondjuk egy közlekedési társasággal a bliccelők ellen. Mindenesetre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) annak idején azért szállt sorompóba az egyezség megkötése ellen, illetve annak nyilvánosságra hozatala érdekében, mert sérülni látta az adótitok szigorúan körülírt védelmét. A szabad szoftvereket népszerűsítő alapítvány, az FSF pedig amiatt csatlakozott a TASZ-hoz, mert a befolyásos konkurenciával történő kivételezésre gyanakodott.

Válaszul a BSA-nál önzetlenségüket hangsúlyozták, mondván, ők csupán a revizoroknak a törvényesség fölötti őrködésükhöz elengedhetetlen szoftverszakmai képzésében kívánnak segítséget nyújtani, dehogy is kíváncsiak bármiféle adótitokra. Az APEH illetékesei pedig némileg értetlenkedtek a nagy felzúduláson, kijelentve, hogy munkatársaik továbbra is szigorúan őrzik az adótitkot, ám miként korábban, ezután sem zárkóznak el a munkájukat segítő felajánlkozások elől.

Az adóellenőrzés fő iránya az eltitkolt bevételek feltárása mellett mindig is az adóalapot csökkentő, elszámolt költségek vizsgálatára irányult, afféle "itt a számla, hol az áru, anyag?" módján. Az illegális szoftverekről viszont a legritkább esetben készül számla, tehát ahhoz, hogy a revizorok a törvényesség védelmében visszaélésre bukkanjanak, a kontraktust támadók szerint a költségként el nem számolt szellemi javak között kell kutatniuk. Természetesen az ilyen eljárásnak is kimutatható valamiféle kapcsolata az adóalap védelmével (az illegális szoftverért is fizetni kell valamennyit feketén, s ennek fedezetét más szabálytalanságokkal lehet előteremteni), de közvetlen és biztos hasznot elsősorban a szoftvereseknek hoz.

A vihar az eltelt fél év alatt elült, közben a BSA - mint azt Sarlós Gábor magyarországi szóvivő a HVG-nek elmondta - az adóhatóság nyolc igazgatóságán négyszáz embernek tartott előadásokat szoftvergazdálkodási, valamint a legális- és illegálisszoftver-használat megkülönböztetéséhez szükséges ismereteket nyújtva. Sarlós elmondása szerint az így szerzett tudás birtokában végzett adóhatósági vizsgálatok tapasztalatainak - szigorúan a törvények adta kereteken belüli - BSA-val történő megosztására a későbbiekben, kellő mennyiségű információ összegyűlését követően kerül majd sor.

Az APEH-nál viszont beszámoltak arról is, hogy a BSA szakmai segítséget kapott tőlük egy - a számviteli törvény szerint minden vállalkozás számára kötelező - szoftvernyilvántartáshoz használható ajánlás elkészítéséhez. Emellett közösen dolgoznak a revizoroknak kiadandó ellenőrzés-módszertani útmutató összeállításán, amihez a BSA szoftverlicencekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait kívánják felhasználni. A HVG kérdésére az APEH sajtóosztályán hangsúlyozták, hogy az ellenőrzéseknek továbbra sem céljuk, hogy a revizorok illegális szoftverek után kutassanak, de az "ellenőrzés eljárásai közé" az informatikai környezet vizsgálata is beletartozik. Hogy ez utóbbi alatt a gyakorlatban pontosan mit is kell érteni, azt nem részletezték a sajtóosztályon. Mindenesetre az adóhatóság revizorai idei ellenőrzéseik során eddig 96 esetben vizsgálták a szoftverek elszámolását, és a revízió során elsősorban számviteli szabálytalanságokat tártak fel, ezekért jellemzően mulasztási bírságokat szabva ki. Emellett a szerzői jogok megsértése miatt egy büntetőfeljelentést is kezdeményeztek.